Bemutatkozás

A Chernel Kálmán Városi Könyvtár általános gyűjtőkörű könyvtár.
Gyűjteményében megtalálhatók mindenféle szakterület dokumentumai, valamint ifjúsági és felnőtt szépirodalmat is szolgáltat.
Jogelődjét 1952-ben alapították. 
Az intézmény fenntartója Kőszeg Város Önkormányzata.
A könyvtár 1984 óta működik jelenlegi helyén, az egykori Musser-féle házban, amely az 1800-as évek első felében épült klasszicista stílusban. 1876-tól polgári fiúiskola, 1948-tól általános iskola, majd ruhaipari tanműhely, városi tornaterem kapott helyet benne.
Nyitáskor, 1984-ben az ország egyik legkorszerűbb könyvtára volt 1340 négyzetméteren. Takarékossági okokból ma már csak 914 négyzetméteren működik az intézmény.
Kőszeg vonzáskörzetének ellátórendszeri központja, 14 település könyvtári ellátásáról gondoskodik.
Közel 70 000 ezer dokumentum várja a könyvtárhasználókat, köztük több mint 2500 DVD, 1500 CD és 120 féle folyóirat.

 

Névadónk, Chernel Kálmán

portré(Chernelházi) Chernel Kálmán Kőszegen született 1822. április 6-án Chernel Ferenc kerületi táblabíró és Barthodeiszky Teréz fiaként. Földbirtokos, ügyvéd, megyei aljegyző, helytörténész, természetbúvár.  Felesége gróf tolnai Festetich Mária volt. Fia Chernel István, ornitológus. Középiskolai tanulmányait a kőszegi gimnáziumban, a bölcseleti osztályokat  Szombathelyen, a jogot a pozsonyi akadémián végezte. Az ügyvédi vizsgát az 1843–1844. országgyűlés alatt tette le. Sopron vármegyében  aljegyzőként dolgozott. Az 1848-as szabadságharc után hivatalt nem vállalt, idejét természetrajzi és történelmi tanulmányoknak szentelte és aktívan részt vett a város életében. Az árvaszék helyettes elnöke, a takarékpénztár alelnöke volt, és betöltötte a kőszegi kisdedóvó és a szegény diákok egyletének elnöki tisztét is. A Magyar Történelmi Társulat alapító tagja, a porosz és a bajor királyi kertészeti egyletek levelező tagja volt. Munkájának elismeréseként Kőszeg városa díszpolgárává választotta. Kőszegen hunyt el 1891. április 21-én, a városi temetőben nyugszik. Sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság  a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. Fő műve: Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja I-II. rész. (Szombathely, 1878.) Írásai több korabeli folyóiratban és szaklapban jelentek meg. Írói álneve: Algernon.